5. lépés - Kockázatértékelés

A termékek zöménél (villamos berendezések, gépek, orvostechnikai eszközök, stb.) a tervezési fázisban fel kell mérni a termékből, vagy használatából származó várható veszélyeket és azok negatív hatásait (baleset, egészségkárosodás, anyagi kár…).

A termékekben ténylegesen jelenlevő veszélyekre kell majd megtalálni az alkalmazandó műszaki megoldásokat.

A potenciális veszélyek súlyossága és bekövetkezési valószínűsége alapján kell a lehetséges kockázatokat meghatározni és értékelni az alkalmazandó szabványok figyelembe vételével.

A kockázatértékelés a termék műszaki dokumentációjának részét kell, hogy képezze.

A termékek döntő többségénél elegendő a végállapotra vonatkozó kockázatértékelés dokumentálása.

A teljes kockázatértékelési folyamat az alábbi dokumentálandó lépésekből áll, amelyeket addig kell ismételni, amíg csak elfogadható kockázatok maradnak: 

  1. Veszélyek beazonosítása

    A termék teljes életciklusában felmerülő feladatokra (pl. tárolás, kicsomagolás, beállítás, indítás, működési funkciók, leállítás, stb.) vonatkozóan kell elvégezni.

    A minimálisan figyelembe veendő veszélyek listáját egyes termékköröknél szabványok tartalmazzák, de nem lehet megkerülni a „józan paraszti ész” szerinti megközelítést sem, hiszen a konkrét termékek esetében nem garantált, hogy tényleg minden meghatározó veszélyre gondoltak a szabványalkotók!

  2. Kockáztok becslése

    Minden veszély esetén meg kell becsülni annak súlyosságát és az előfordulás valószínűségét (tekintettel az érintettek kö- rére, az elkerülési lehetőségekre, veszélyes szituációkra).

    Az egyes szempontok értékeléséhez általában nem áll rendelkezésre előírt osztályozási rendszer, azt az alkalmazott skálával együtt a gyártónak kell meghatároznia.

  3. Kockázatok kiértékelése

    A fentiek alapján döntést kell hozni, hogy az adott veszélyből származó egyes kockázatok elfogadhatók-e, vagy további kockázatcsökkentés szükséges.

  4. Kockázatcsökkentés

    A kockázatcsökkentés elvárt módszereit általában szabványok tartalmazzák, vagy a gyártó felelőssége meghatározni azokat. Ezek a tervezési szempontokra, a műszaki védőintézkedésekre és a használati információkra terjedhetnek ki.

    A kockázatcsökkentési intézkedések után megmaradó kockázatok az ún. fennmaradó kockázatok, amelyekről a felhasználói dokumentációban, és jellemzően a terméken magán piktogramok, figyelmeztetések formájában kell tájékoztatni a felhasználót, hogy megtehesse a szükséges lépéseket ezek elkerülésére.

A kockázatértékelés tehát nem csak egy elkészítendő „dokumentum”, hanem egy tervezési megközelítés, ami lehetővé teszi a költséges átépítések, balesetek megelőzését!

Az európai harmonizált szabványok tartalmazzák a részletes kockázatértékelési módszertant, valamint a minimálisan figyelembe veendő veszélyek körét. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazottak:

  • EN ISO 12100 - általános háttér és módszertan, veszélylista
  • EN ISO 13849-1 – biztonsági vezérlőrendszer elvárt teljesítményszintjének meghatározása
  • EN 1005-ös szabványcsalád – gépek kézi kiszolgálásával kapcsolatos ergonómiai kockázatok értékelése
  • EN ISO 14159 – gépek higiéniai szempontú kockázatértékelése
  • EN 1672-2 – élelmiszeripari gépek higiéniai szempontú kockázatértékelése



Amiben számíthatsz a SAASCO-ra

  • Kockázatértékelés elvégzése konkrét termékre vonatkozóan

  • Kockázatértékelési workshop konkrét termékre vonatkozóan

  • Elméleti képzés a kockázatértékelésről

  • Gyakorlati tréning a kockázatértékelésről

  • Kockázatértékelés felülvizsgálata a konkrét termékre vonatkozóan

  • Tanácsadás a kockázatértékelés elvégzésének támogatásához

 Szolgáltatásaink részletesebb leírását megtalálod a saasco.hu/Szolgáltatásaink menüpont alatt! 

 

Kérj személyre szabott ajánlatot itt!

 

 

 Tovább a 6. lépésre >>>